Ma már egyre fontosabb a fogmegtartás, a jó megjelenéshez hozzátartozik a szép mosoly, a hibátlanul funkcionáló fogsor – mondja dr. Balogh István fogszakorvos, főorvos, a 1st Dent és Hegedűs Gyula utcai Római Kert kilencedik emeletén működő rendelő vezetője. – Azért, hogy valakinek szép legyen a mosolya, nagyon sokat lehet tenni már önmagában a fogápolással, továbbá azzal, hogy az illető rendszeresen (fél-, de legfeljebb egyévente) járjon fogorvoshoz. A rendelőben az orvos és a dentálhigiénikus felhívja a figyelmét, ha például azt látja, hogy bizonyos fogfelszínek nincsenek megfelelően tisztítva, tanácsot adnak, hogyan ápoljuk a fogunkat, elvégzi a rendszeres fogkőeltávolítást, polírozást, megtanítja a helyes fogmosást, a fogselyem, interdentális fogkefék ínyzuhany használatát. Ez azért fontos, mert ha a fogakat, fogközöket rendesen ápoljuk, akkor sokkal kisebb a fogromlás esélye.

Fogkrém, tabletta, fogpor?

A helyes fogmosás lényege (akár elektromos, akár mechanikus fogkefével tisztítjuk a fogunkat), hogy körkörös mozdulatokkal végezzük, és ne elsősorban vízszintes mozgatással (hiszen a vízszintes dörzsöléstől a fognyaki részen, ahol nincs olyan vastag zománc, pláne ha már a cementszövet látszik fognyaki kopás alakulhat ki). A különböző, most éppen (újra) divatos anyagok  – fogmosó tabletta, vagy a fogpor, ami régen is használatban volt – nagyon jó mechanikus fogtisztítást tesznek lehetővé, akárcsak a fogkrém. Elsősorban nem az a lényeg, hogy mivel mossuk, hanem az, hogy mossuk a fogunkat!

Amit kihúznak, pótolni kell

-Sok fiatal azt gondolja, nem probléma, ha egy foga elvész, tehát nem bánják a húzást, mert marad még harmincegy – mondja Balogh főorvos. – Sőt sokan annak az egy kihúzott fognak a pótlását sem tartják fontosnak, telik az idő, úgy érzik, hogy a rágófunkciójuk nem sérült. Igen ám, de a foghiány felé elkezdenek a fogak dőlni, illetve alsó foghiány esetén a szemközti felső fog “lenő”, és fordítva: felső foghiány esetén az alsó szemközti fog “nő meg”. Ez az érintett fogak, illetve a rágófunkció szempontjából sem ideális, a foghiányt mindenképpen ajánlatos pótoltatni.

A fogak megtartása elsődleges szempont.

Mit tehetünk ezért? Például járjunk el félévente fogorvoshoz, aki többek közt felfedezi a szuvasodást, idejében betömi a lyukas fogat, és így a fogat megtarthatóvá teszi. Ráadásul ma már válogathatunk (az orvos javaslatára) a rengeteg lehetőség között: “egyszerű” tömés, öntött tömések, az úgynevezett inlay és onlay, amit lenyomat alapján a fogtechnikus készít el, és a fogorvos ragasztja be az előkészített lyukba. Ezek nagyon precíz, ám vitathatatlanul drágább megoldások, mint az “egyszerű” tömés, mondja a szakember, hozzátéve: utóbbinál is nagy a választási lehetőség. Például mára bebizonyosodott, hogy nem kell tartani a “jó öreg” amalgámtöméstől sem, ma már olyan országokban is újra használják az amalgámot, amelyekben egy ideje ellene voltak. De természetesen választhatók fogszínű, esztétikus tömések is.

Ha már töméssel nem oldható meg, mert annyira töredezett, romlott a fog, akkor a gyökérkezelést lehet alkalmazni. Az eljárás lényege, hogy az ideget eltávolítja a fogorvos, és az idegcsatornát precízen betömi.

Nagyon lényeges, hogy a gyökértömést olyan orvos végezze, aki ért az endodontiához, hogy ne az legyen a végeredmény, hogy a gyökércsatorna csak félig vagy kétharmadáig van letömve, mert ebben az esetben a gyökércsúcson elváltozás, gyulladás alakulhat ki. A fog, ha gennyzacskó alakul ki a gyökércsúcson, gócosnak tekinthető, és ez a szervezetben is különböző problémák kiindulópontja lehet. Tehát a páciens körültekintő döntést hozzon abban az esetben, ha gyökérkezelés válik szükségessé – tanácsolja szakértőnk.

Kell-e cseréni a fogtömést?

-Időnként cserére szorulhat a tömés, de ne a páciens döntse ezt el, hanem bízza a fogorvosra, hogy mikor kell cserélni – tanácsolja fogorvos szakértőnk. – A fogtömés cseréje ugyanis nem tiszta haszon, mert amikor egy tömést eltávolít a fogorvos, a lyukat megnagyobbítja, és egy idő után a foganyag-veszteség ahhoz vezethet, hogy fájdalmassá válik a fog, és esetleg gyökérkezelés válik szükségessé. Azért is fontos a félévenkénti fogászati kontroll, hogy az orvos a tömött fogak állapotát is megnézze, megvizsgálja. Azonban csak azért, mert egy tömés régi, nem kell kicserélni!

A legújabb kerámiahéj

A kerámiahéjat már régóta alkalmazzák a fogászatban, azonban megjelent ezeknek a legújabb generációja. Ma már majdhogynem csiszolás nélkül lehet esztétikus eredményt elérni, ezeket a héjakat Amerikában gyártják, ehhez egy speciális eljárással a fogorvos lemintázza a fogat, ezt küldi ki Amerikába, és ott elkészítik a szinte láthatatlan, mikron vastagságú héjat – az eredmény gyönyörű, azonban ennek a héjnak nem olcsó az ára.

Mit mond el egy kép?

Annak eldöntéséhez például, hogy egy tömést esetleg cserélni kell-e, illetve különböző fogászati beavatkozások előtt fontos a képalkotó eljárások valamelyikét alkalmazni. A legegyszerűbb és legelterjedtebb az úgynevezett intraorális röntgen. Ebből is a legkisebb sugárterhelést akkor kapja a páciens, ha digitális a készülék (ezt érdemes megkérdezni az orvostól). Ez a felvétel nagyon precíz, kinagyítható képet ad a megröntgenezett fogról.

Azonban ha egy fogászati munka tervezéséről van szó, vagy góckeresésről, esetleg azt nézzük, milyen állapotban vannak a fogak, továbbá milyen a fogmedercsont és a fogak közti kötődés, akkor nagyon hasznos az ún. panoráma röntgen, ami az egész szájról ad áttekintést, és az összes fog áttekintése után lehet egy kezelési tervet felállítani. Természetesen ezt is kiegészítheti az intraorális röntgen.

A különböző beavatkozásokhoz a precíz fogorvos, szájsebész, implantológus CT-felvételt is kérhet, és egyre gyakrabban kér is. Az úgynevezett komputertomográf gép ugyanis rétegez, olyan képet ad, mintha szeletelt felvétel lenne, ezen pedig nagyon precízen lehet látni a képleteket, például azt, hogy egy idegtől milyen távolságra található a csontfelszín, milyen állapotú a gyökerek csúcsa, milyen állapotban van a fogmedercsont, az arcüreg, de CT-vel lehet azt is megnézni, hogy a rágófogakat lehet-e majd rendesen gyökérkezelni – mert ha nem, akkor nincs értelme belekezdeni. Szakértőnk szerint a körültekintő fogorvosok ma már mindhárom eljárást komplex módon és tudatosan használják.

Nem jó, ha a foghúzásnál a csont is törik

Előfordul, hogy egy fogat nem lehet már megtartani, és ki kell húzni. De nem is akárhogyan.

A fogeltávolításnál kiemelkedően fontos szempont, hogy nem szabad kirángatni, hanem oda kell figyelni arra, hogy a fogmedercsontból – ami tartja a fogakat – minél kevesebb pusztuljon el a húzás következtében – figyelmeztet Balogh főorvos. – Már csak azért is, mert manapság egyre kevesebben kérik az ún hidas fogpótlást (amelynek lényege, hogy a foghiány melletti fogakat le kell csiszolni kisebb-nagyobb mértékben, arra koronák, inlayk., onlayk, rögzítő elemek kerülnek, és így hidalható át a foghiány). Sokan már nem szeretnék, hogy lecsiszolja a fogorvos a hiányt határoló fogakat, ilyenkor implantátum (műgyökér) behelyezése is szóba jöhet. Implantáció esetén rendkívül fontos panoráma röntgennel felvételt készíteni, de nagyon nagy biztonságot ad, ha – egy kicsit több anyagi áldozat árán – egy CT-felvételt is készíttet a páciens, és az alapján lehet felkészülni az implantációra.

Mit ne kérdezzünk telefonon?

Ugye, szeretnénk rögtön tudni, mennyibe is kerül egy implantátum. Gyorsan felhívunk egy orvost, és megkérdezzük. Pedig ehhez mindenképpen személyes találkozó (állapotfelmérés) lenne szükséges.

-Sokféle márkájú, típusú implantátum érhető el, és ha telefonon kérünk felvilágosítást, akkor az hasonló, mintha felhívnánk a cipőboltokat: önöknél mennyibe kerül egy pár cipő? Arra mit lehet felelni? Hiszen rengeteg márka és cipőtípus van, és mindnek más az ára. Nos, az implantátumokkal is hasonló a helyzet – figyelmeztet a szakember. – Az implantátumok között különböző kiképzésűek vannak, a csontvastagság és még sok egyéb tényező befolyásolhatja, hogy az adott páciensnél melyiket lehet és érdemes használni, és természetesen az árak is változnak. Sőt, az, hogy maga a műgyökér (implantátum) mennyibe kerül, még nem a munka végső árát rejti.

Egy személyes találkozó esetén azt kell megkérdezni az orvostól, hogy mennyibe fog kerülni, mire a rágófunkció teljesen helyreáll? Mennyibe kerül, és mennyi ideig tart az egész folyamat az elejétől a legvégéig? Sokszor ezt egyetlen vizit esetén sem lehet pontosan “beárazni”, legalábbis képalkotó vizsgálatok nélkül nem, mert úgy nem lehet tudni, hogy például szükség lesz-e csontpótlásra stb.. Én azt javaslom, hogy a páciens szánjon időt egy első (egy-két első) beszélgetésre, mint ahogyan az orvosnak is időt kell áldoznia a páciensére, hogy megbeszélje vele, milyen implantátumot használna, mi lenne a menetrend, és el kell készíteni egy kezelési tervet. Méghozzá részletes kezelési terv készüljön az implantáció előtt! A másik, amit fontosnak tartok, hogy a páciensek tartsák szem előtt: implantáció esetén certifikátot, egy speciális kártyát kell kapniuk, amely igazolja a behelyezett implantátum eredetiségét. Ez gyári igazolás, amelyen szerepel az implantátum márkája, típusa, gyártási száma, minden fontos adata, amely valójában a garanciát adja. Ezeket az adatokat nem elég a kórlapra, cédulára felírni: magát a certifikátot kell megkapnia a páciensnek!

Mikor lesz szabályos a fogsor?

A fogszabályozás gyerekkorban lenne optimális és ideális, de esetenként mégis felnőttkorra csúszik, például mert gyerekként az illető nem volt partner a szabályozásban. A legmodernebb eljárás ma a fogszabályozásban az úgynevezett láthatatlan fogszabályozó sín, ami gyereknek és felnőttnek egyaránt feltehető, és már másfél méter távolságból sem látszik. Alapos megbeszélésnek kell megelőznie, ha valaki ezt a drága, de esztétikus megoldást választja, hiszen a készüléket az előírt ideig hordani kell, és előre megbeszélt időpontokban meg kell jelenni a fogszabályozást végző fogorvosnál. Nagyon nagy előnye (az esztétikai előny mellett), hogy előre, napra pontosan meg lehet mondani, az előírt viselés eredményeként mikorra válik szabályossá a fogsor, és hogy milyen eredmény várható. Dr. Balogh István szerint nem minden szabályozásra szoruló fogsor esetén alkalmazható ez a módszer, de amikor igen, ott kiválóak az eredmények. Ezt az eljárást egyelőre csak kevés rendelőben alkalmazzák Magyarországon.

Gyerek a fogászaton: minél előbb, annál jobb!

-Hogy mikor vigye a szülő a gyerekét először a fogászatra? Én azt gondolom, minél előbb, hogy megismerkedhessen a rendelővel – magyarázza a fogorvos. – Nálam ez bevált, a pácienseim már egészen kicsi gyerekeket elhoznak, de csak akkor, amikor megbeszélésre jönnek. Egy beavatkozást nem kell látnia a gyereknek, és az sem jó, ha érzi, hogy esetleg fél az anyukája, de legalábbis ideges a kezelés előtt. Viszont a megbeszélés, konzultáció jó alkalom arra is, hogy a kisgyereket beültesse a fogorvos (általában valamelyik szülő ölében) a fogorvosi székbe, és “lifteztesse”. Ez jó élmény számára, elkezd kialakulni benne a bizalom az orvos iránt, és természetesnek tartja majd, hogy megmutassa neki a fogát a későbbiekben, és nem fog félni a fogorvostól.

Lézerrel a fogak élettartamának növeléséért

Az egészségügy majdnem minden ágában használnak lézert, a fogászatban például a sebészeti lézer egyik fajtáját, az úgynevezett “kemény” vagy diódalézert lehet nagyon eredményesen alkalmazni. Ezzel ugyanis nagy mértékben lassítható például a fogak lazulásához vezető “ínysorvadás”, hiszen a lézerrel a fog és az íny közötti területet ki tudja tisztítani a fogorvos, elpárologtatja a kóros szöveteket, és másodlagos tapadás alakul ki a fog és a fogíny között. Így a gyulladás, kóros állapot megszüntethető (meg is előzhető), tehát a fogak élettartama meghosszabbítható.